Gyakran felmerülő kérdések

NGM Tájékoztató a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekről

1. Kinek kell regisztráltatnia magát?

Annak a mérlegképes könyvelőnek szükséges kérelmeznie a nyilvántartásba vételét, aki olyan vállalkozó megbízásából kívánja végezni akönyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését, akia számviteli törvény hatálya alá tartozik, és az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a 10 millió forintot meghaladja. Ezen értékhatár alatt a regisztráció nem kötelező a könyvviteli szolgáltatás végzéséhez.

[Számviteli törvény 151. § (1)-(2) bekezdés]

2. Hogyan kérhetem felvételemet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába?

A regisztrációt a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli és Felügyeleti Főosztályánál kell kezdeményezni. A nyilvántartásba vételhez szükséges nyomtatványcsomag (amely tartalmazza az adatlapot, egy db befizetési csekket és egy részletes tájékoztatót) beszerezhető

-          a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodáján (1051 Budapest, József nádor tér 2-4., nyitvatartás: H-Cs 9.00-12.00, 12.30-14.00, P 9.00-12.00)

-          a Magyar Államkincstár Fővárosi és Megyei Területi Igazgatóságainak ügyfélszolgálati irodáinál(címjegyzékük a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról letölthető).

A nyomtatványok a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról letölthetők, a http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/konyvviteli-szolgaltatast-vegzok-nyomtatvanyailinkről.

A megfelelően összeállított kérelem (a kitöltött adatlap a mellékletekkel) a fenti ügyfélszolgálati irodákon személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtható, illetve postai úton a Nemzetgazdasági Minisztérium 1369 Budapest, Pf.: 481. postacímére megküldhető.

3. Mit szükséges csatolni a kérelemhez?

A kérelmet a 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazó adatlapon kell benyújtani. Az adatlaphoz mellékelni kell

-          az igazgatási szolgáltatási díj (9.000 Ft) befizetését igazoló készpénz átutalási megbízást vagy csekket (vagy annakmásolatát),

-          a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát

-          90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát,

-          1 db 2,5x3,2 cm-es igazolványképet,

-          a releváns szakmai gyakorlatot alátámasztó munkáltatói igazolás(oka)t,

-          személyes benyújtás esetén az átvételi elismervény másolatát.

Az erkölcsi bizonyítvány beszerzését a kérelmező kérheti a hatóságtól is, ebben az esetben ezt jelezni kell az adatlapon, valamint a kérelemhez csatolni kell a postán beszerezhető (kitöltött és aláírt) erkölcsi bizonyítvány-kérőlapot.

A nyilvántartásból való törlést követő újbóli felvételi kérelem esetén mellékelni kell az előzetesen teljesített továbbképzésről szóló igazolás(oka)t is.

[93/2002. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése,

számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pontja, 151/A. § (1) bekezdése]

4. Hogyan kell az erkölcsi bizonyítvány hatósági beszerzését kérelmezni?

A kérelmező választhat, hogy maga szerzi be a nyilvántartásba vételi eljáráshoz a hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy a hatóságtól az adatlapon kéri annak beszerzését.

Amennyiben a kérelmező az erkölcsi bizonyítvány adatainak nemzetgazdasági miniszter általi beszerzését kéri, akkor ezt jelezni szükséges az adatlapon, valamint a kérelemhez mellékelni kell a postán beszerezhető (kitöltött és aláírt) eredeti erkölcsi bizonyítvány-kérőlapot. A kérőlaphoz tartozó csekket ebben az esetben nem kell felhasználni (befizetni). Az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének díja 3.100 Ft. 2014. január 30-tól az erkölcsi bizonyítvány hatóság általi beszerzése esetén,  további 1.000 Ft megfizetése szükséges, így az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének díja, regisztrációs díjjal (igazgatási szolgáltatási díjjal) együtt összesen 13.100 Ft, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium, 10032000-01460658-00000000 számú számlára (csekken vagy átutalással) kell megfizetni.

[39/2008. PM rendelet 2. § (2a)-(5) bekezdése]

5. Ki nyújthatja be eredményesen a kérelmet?

Azok a természetes személyek kérelmezhetik nyilvántartásba vételüket, akik mérlegképes könyvelői (vagy azzal egyenértékű) szakképesítéssel vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, továbbá a szakképesítés megszerzését (a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány kiállítását) követően legalább 3 éves releváns (pénzügyi, számviteli vagy ellenőrzési területen folytatott), dokumentumokkal igazolt szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Ezen kívül feltétel a büntetlen előélet, valamint annak igazolása, hogy a kérelmező nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A nyilvántartásból való törlést követő újrafelvétel esetén további feltétel a továbbképzési kötelezettség előzetes teljesítése is.

[Számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pontja]

6. Mi minősül egyenértékű szakképesítésnek?

A 93/2002. Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza azoknak a felsőoktatási intézményeknek a felsorolását (kar, szak, szakirány, évfolyam megjelöléssel), amelyek oklevele által tanúsított szakképzettség a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékűnek minősül a nyilvántartásba vétel szempontjából. Amennyiben a kérelmező szakképesítése nem szerepel a 2. számú mellékletben, a 3. § (3)-(11) bekezdésekben foglaltak szerint állapítható meg az egyenértékűség. Minden esetben a kérelmezőnek kell igazolnia (leckekönyvvel, órarenddel, hiteles és névre szóló tematikával), hogy a képzése megfelel a mérlegképes könyvelői tanulmányi és vizsgakövetelményeknek.

[93/2002. Korm. rendelet 3. § (3)-(11) bekezdése, 2. számú melléklete]

7. A képesítés megszerzése előtt szerzett gyakorlat figyelembe vehető a nyilvántartásba vételnél?

Nem, a számviteli törvény értelmében csak a szakképesítés megszerzését követően szerzett pénzügyi, számviteli vagy ellenőrzési területen szerzett szakmai gyakorlat vehető figyelembe a nyilvántartásba vételnél. A szakmai gyakorlatot a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány kiállítási dátumától kell számítani.

[Számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja]

 

8. Hogyan lehet igazolni a szakmai gyakorlatot?

A szakmai gyakorlatot a munkáltatónak szükséges igazolnia. Benyújtható pl. munkáltatói igazolás, munkaszerződés, munkaköri leírás, stb., amelyből egyértelműen megállapítható a pénzügyi, számviteli vagy ellenőrzési területen megszerzett gyakorlat. Abban az esetben, ha valaki saját maga „munkáltatója”, tehát egyéni vállalkozó, vagy társaság, cég vezetője, akkor büntetőjogi felelőssége tudatában szükséges nyilatkoznia a szakmai gyakorlatának meglétéről. A munkáltatói igazoláson kívül az adatlap megfelelő rovatában is fel kell tüntetni a gyakorlat helyét, idejét (tevékenység kezdetét és befejezését, év, hónap, nap megjelölésével), a beosztást és a végzett tevékenységet (mivel a beosztásból nem minden esetben derül ki a végzett tevékenység).

9. Milyen szakterületre kérhető a regisztráció?

A szakterület megjelölése a nyilvántartásban a szakképesítést igazoló oklevélben szereplő szakiránynak megfelelően történik. Abban az esetben, ha az oklevélen nincs megjelölve a szakképesítés szakiránya, akkor elsősorban vállalkozási szakterületen történik a regisztráció, azonban ha a kérelmező ettől eltérő szakterület nyilvántartásba vételét kéri, akkor a kérelmezett szakterületen kell igazolnia a legalább 3 éves releváns szakmai gyakorlatot.

[93/2002. Korm. rendelet 3. § (1)-(2) bekezdése, 6. § (2) bekezdése]

10. Kérhetem-e több szakterületre is a regisztrációmat?

A nyilvántartásba vétel a kérelmező oklevelének, bizonyítványának szakterülete szerint történik, így amennyiben több szakterületen is rendelkezik szakképesítéssel, akkor több szakterületen is regisztrálható (egyszerre is kérhető, nem szükséges külön-külön kérelmet benyújtani). Ebben az esetben minden kérelmezett szakterület alapjául szolgáló oklevél másolatát csatolni kell a kérelemhez. Egy oklevél alapján csak egy szakterület nyilvántartásba vételére van lehetőség. Az a könyvviteli szolgáltatást végző kérelmezheti újabb szakterület felvételét a nyilvántartásba, aki annak az újabb szakterületnek a szakképesítését is megszerzi.

[93/2002. Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése]

11. Van-e lehetőség újabb szakterület regisztrálására a szakmai gyakorlat alapján?

Nem, a meglévő regisztrált szakterületen kívül újabb szakterület nyilvántartásba vételére csak az újabb szakterület szakképesítésének megszerzését igazoló oklevél alapján történhet.

Kivételt képez a rendelkezés alól az IFRS szakterületen történő nyilvántartásba vétel. A 2015. június 30-ig benyújtott kérelmek alapján megkezdett hatósági eljárásokban akkor is kérhető szakterület bővítés IFRS szakterületre, amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a szakterület szakképesítésének megszerzését igazoló oklevéllel, de IFRS szakterületen legalább hároméves szakmai gyakorlatot igazol.

IFRS szakterületen szerzett szakmai gyakorlatnak minősül az olyan könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladat végzése, amely a nemzetközi számviteli standardok átfogó ismerete nélkül nem látható el.

 

[93/2002. Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése]

12. Több szakterület bejegyzése esetén minden egyes szakképesítést követően kell igazolni a 3 éves szakmai gyakorlatot?

Nem, csak az első nyilvántartásba vételkor kell igazolni a szakképesítés megszerzését követő 3 éves releváns szakmai gyakorlat meglétét. Amennyiben a mérlegképes könyvelő első bejegyzett szakterülete után második, illetve további szakképesítést szerzett, az új szakképesítésének megfelelő szakterületre való nyilvántartásba vételénél igazoltnak kell tekinteni az első bejegyzésnél figyelembe vett szakmai gyakorlatát.

[Számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja]

 

13. Kérelmezhetem a szakterület megváltoztatását, cseréjét?

A szakterület cseréjére nincs jogszabályi lehetőség. Szakterület megváltoztatása akkor lehetséges, ha a mérlegképes könyvelő újabb szakképesítést szerez, ekkor szakterület-bővítés kérelmezhető, vagy több szakterülettel rendelkező mérlegképes könyvelő kérheti valamelyik bejegyzett szakterületének törlését.

[Számviteli törvény 151. § (7a) bekezdése, 93/2002. Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése]

 

14. Mennyi a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege?

A nyilvántartásba vételigazgatási szolgáltatási díja9.000 Ft, az új igazolvány kiállítását eredményező adatváltozás (név- vagy szakterület-változás), az igazolványpótlás és az igazolványcsere díja2.000 Ft, egyéb nyilvántartásban szereplő adat változása (amely nem érinti az igazolványt, pl. lakcímváltozás) esetén 1.000 Ft.Az eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest elnevezésű 10032000-01460658-00000000 számú számlára kell megfizetni az eljárás megindításának kérelmezésével egyidejűleg.Azerkölcsi bizonyítvány eljáró hatóság általi beszerzésének díja 1000Ft2014. január 30-tól, így az erkölcsi bizonyítvány beszerzési díjjal együtt, 3.100 Ft helyett 4.100 Ft, amelyet a hatóság általi beszerzés kérelmezése esetén szintén az NGM számlaszámára kell befizetni.

[39/2008. PM rendelet 2. §]

15. Egy szakterületen már regisztrált vagyok, de másik szakterületen dolgozom. Hogyan kérelmezhetem, hogy azon a szakterületen legyen a regisztrációm, amelyen dolgozom?

A nyilvántartásba vétel a kérelmező oklevelének, bizonyítványának szakterülete szerint történik, így annak ellenére, hogy másik szakterületen dolgozik, a nyilvántartásban az oklevelének szakiránya szerinti szakterület kerül megjelenítésre. Amennyiben másik szakterület nyilvántartásba vételét is szeretné kérelmezni, arra csak akkor van lehetősége, ha annak a másik szakterületnek a szakképesítését is megszerzi.

Ugyanakkor nem szükséges másik szakterületen is kérelmeznie a regisztrációját, mivel a Korm. rendelet szerint a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélye alapján bármely szakterületen jogosult folytatni tevékenységét, függetlenül attól, hogy mely szakterületen szerepel a nyilvántartásban.

[93/2002. Korm. rendelet 3. § (1)-(2) bekezdése, 6. §]

16. Több szakterületen is regisztrált vagyok, de a munkámhoz nincs szükségem az egyik szakterületi regisztrációra. Kérhetem-e az egyik szakterület törlését úgy, hogy a regisztrációm megmaradjon?

Amennyiben több szakterületen is regisztrált, lehetősége van kérelmezni valamely szakterületének törlését, feltéve, hogy a törlést követően is legalább egy regisztrálási szakterülete marad a nyilvántartásban.

[Számviteli törvény 151. § (7a) bekezdése]

17. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető tagja vagyok, be kell-e jelentkeznem a mérlegképes könyvelői nyilvántartásba, ha csak könyvviteli szolgáltatási tevékenységet folytatok?

A 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a könyvviteli szolgáltatást végző kamarai tag könyvvizsgálókra (ide értve a tagságukat szüneteltetőkre is), akiknek nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, és akiknek a szakmai továbbképzéséről is a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondoskodik.Ebből következően, amennyiben a könyvviteli szolgáltatást végző személy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában szerepel, nem szükséges bejelentkeznie a mérlegképes könyvelőkről vezetett nyilvántartásba is.

[Számviteli törvény 151. § (3) bekezdése, 93/2002. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése]

18. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető tagja vagyok. Könyvviteli szolgáltatás végzéséhez vállalkozói igazolványt szeretnék kiváltani. Könyvvizsgálói tevékenységemet szüneteltetve végezhetek-e könyvviteli szolgáltatást?

A számviteli törvény szerint a kamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, így a Nemzetgazdasági Minisztériumnál vezetett nyilvántartásba nem szükséges a felvételüket kérelmezni.

A számviteli törvény megkülönbözteti a számviteli szolgáltatáson belül a könyvviteli szolgáltatást és a könyvvizsgálói tevékenységet, így, ha a könyvvizsgálói kamarai tag szünetelteti könyvvizsgálói tevékenységét, az nem zárja ki, hogy vállalkozóként könyvviteli szolgáltatást végezzen.

A fentiek alapján a könyvvizsgálói tevékenységét szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló jogosult könyvviteli szolgáltatás végzésére, mivel az ahhoz szükséges, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, valamint a kamara által kiadott tagsági viszonyára vonatkozó igazolással rendelkezik.

[Számviteli törvény 151. § (3) bekezdése, 93/2002. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése]

19. Mit kell tennem, ha az igazolványom elveszett, ellopták, megsemmisült, vagy ha megváltozott a nevem vagy a lakcímem?

A nyilvántartásban szereplő könyvviteli szolgáltatást végző köteles bejelenteni a hatóságnak az igazolvány elvesztését, ellopását, megrongálódását, illetve ha a nyilvántartásban szereplő adatai megváltoztak. A bejelentésta könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi kérelméhez kapcsolódó adatlapon lehet megtenni, feltüntetve a regisztrációs számot, a kérelmező beazonosításához szükséges adatokat, valamint a megváltozott adatokat. Az adatlaphoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénz átutalási megbízás vagy csekk eredeti vagy másolati példányát, adatváltozás esetén az adatváltozást igazoló dokumentum másolatát, valamint ha az adatváltozás új igazolvány kiállításával is jár, akkor 1 db igazolványképet. Igazolványcsere kérelmezése esetén a korábban kiállított eredeti fényképes igazolványt is vissza kell küldeni a hatóságnak.

Az igazgatási szolgáltatási díj összege új igazolvány kiállítását eredményező eljárás esetén 2.000 Ft, egyéb adatváltozás esetén (pl. lakcímváltozás) 1.000 Ft. Az eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest elnevezésű 10032000-01460658-00000000 számú számlára kell megfizetni.

A nyilvántartásban szereplő adatok változása esetén a bejelentés elmulasztása a nyilvántartásból való törlést vonhatja maga után.

[Számviteli törvény 151. § (6) bekezdés h) pontja,

93/2002. Korm. rendelet 5. § (9)-(11) bekezdése, 39/2008. PM rendelet 2. § (2), (4)-(5) bekezdés]



*   Kapcsolódó jogszabályok:

-   a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 151. § - 152/B. §

-   a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet (93/2002. Korm. rendelet)

-   a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII.31.) PM rendelet (39/2008. PM rendelet)

 

Bejelentkezés a KreditPont Klubba, vagy e-learning előadáshoz

Segítség a bejelentkezéshez
Elérhetőségek
Ankétok, tagi ingyenes rendezvények:
(1) 237-9800/357
E-mail: tana@saldo.hu
Előadások, konferenciák:
(1) 237-9872
Regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése:
(1) 237-9873
OKJ-s képzések, vizsgaszervezés:
(1) 237-9898
E-mail: oktatas@saldo.hu
Azonosítóink, nyilvántartási számaink
Felnőttképzési engedélyszám: E-000906/2014
Együttműködő partnereink
konfi.hu
Konferenciák, kreditpontos képzések egy helyen!